Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


IV. Béla

2011.08.05

 

                                      

 

Született: 1206.

Meghalt: 1270.05.03.

Apja: II. András magyar király

Anyja: Gertrúd, andechs-merani hercegnő

Felesége: Mária, I. Theodórosz Laszkarisz nikaiai császár lánya

Gyermekei:

Szent Kinga - Boleszláv lengyel herceg felesége;

Margit - fiatalon meghalt;

Katalin - fiatalon meghalt;

Anna - Rasztiszláv orosz herceg, macsói bán felesége;

Erzsébet - XII. Henrik bajor herceg felesége;

Konstancia - Leó, halicsi herceg felesége;

Jolán (boldoggá avatva) - Boleszláv lengyel herceg felesége;

V. István magyar király

Szent Margit - apáca

Béla

Egyéb címei: Horvátország királya

 

A tatárok által elpusztított óbudai királyi vár

Béla, IV. (1206. nov. – 1270. máj. 3.): 1235-től 1270-ig király. II. András és Gertrud meráni hg.-nő elsőszülött fia. Laszkarisz Teodor nikeai császár leányával, Máriával kötött házasságából (1220) tíz gyermek, köztük két fiú (István, Béla) született. Gyermekként élte át anyja meggyilkolását, 1214-ben megkoronázták, s ettől kezdve az ifjabb kir. címét viselte. Először házassága miatt került ellentétbe apjával, majd a kir.-i birtokok nagyarányú elajándékozása miatt. Ugyanakkor az Aranybullában (1222) a kir.-i tekintélyt romboló intézkedést látott. 1223-ban Ausztriába menekült, s apjával hamarosan bekövetkezett kibékülés után előbb Szlavóniát, majd 1226-tól kezdve Erdélyt kormányozta teljhatalommal. Apja “felesleges és haszontalan” adományainak visszavételével a kir.-i birtokok túlsúlyát igyekezett visszaállítani. Tevékenysége 1228-ban újra összeütközésbe hozta apjával. Ugyanakkor a kunok, majd a bolgárok ellen viselt hadat, megalapította a szörényi bánságot (1230). Hódításait a domonkosok térítő tevékenységével is igyekezett alátámasztani. 1235. okt. 14-én koronázták meg; az apját szolgáló főurakat felmentette, Apod fia Dénest megvakíttatta, többeket börtönbe vetett és elkobozta azok birtokait, akik az anyja elleni összeesküvésben részt vettek. Teljes erővel hozzálátott a birtokadományok visszavételéhez is. A tatárok előretöréséről 1236-ban először Julián baráttól kapott hírt, 1239-ben menedéket adott a tatároktól megvert kunok egy csoportjának, de a nagyurak gyűlöletét a kunok ellen nem tudta megfékezni, ami a kun vezér, Köteny meggyilkolásához és a kunok kivonulásához vezetett. Ezzel ~ a tatárok elleni fegyveres védelmi erők jelentős részét elvesztette. Az ellene fordult nagyurak késlekedése miatt lassan gyülekező seregével csak akkor indult el Pest alól, amikor a tatárok már elsöpörték Tomaj Dénes nádor seregét. A sereg vezéri tisztét ... öccse, Kálmán herceg és Ugrin érsek viselte. A mohi csata a feudális széttagoltság miatt kis létszámú, gyenge, szervezetlen m. sereg teljes vereségével végződött (1241. ápr. 11.). ~ maroknyi kíséretével Frigyes osztrák hg.-hez ment, aki segítség helyett kincseit elvette és három nyugati megyét is elfoglalt. ~ segélyt kért a császártól és a pápától is, de nem kapott mást, “csak szavakat”. Először Segesden (Somogy vm.) húzta meg magát, majd amikor a tatárok átkeltek a befagyott Dunán, Zágrábon át Spalatóba, végül Trau szigetére menekült. ~ államférfiúi képessége a katasztrófa után bontakozott ki. 1242-ben megmaradt híveivel megkezdte az ország újjáépítését, szakítva korábbi politikájával újabb birtokadományokkal támogatta a várakat építő nagyurakat, kir.-i várakat építtetett, elrendelte a városok kőfallal való körülkerítését és előmozdította fejlődésüket. Politikájában igyekezett támaszkodni a városi polgári rétegekre és a serviensekre (1267-i dekrétum). A tatárjárás megismétlődésétől tartva és tapasztalataiból okulva a védelem megszervezésére törekedett. Visszahívta a kunokat, családi politikáját is az újabb tatárjárással szembeni védelem irányította. Anna lányát Rosztiszláv csernigovi fejedelemhez adta feleségül, akit 1243-ban támogatott Halics megszerzésében. A vállalkozás kudarca után 1246-ban szövetséget kötött Danyiil Romanovics halicsi fejedelemmel. Fiát, a már 1245-ben megkoronázott István ifjabb kir.-t a kun fejedelmi családból származó Erzsébettel házasította össze, leányai közül Konstanciát (1251-52) és Ilonát (1256) halicsi és lengyel hg.-hez adta, hogy így szövetségeseket szerezzen a tatárok ellen. Babenberg Frigyes osztrák hg.-gel még a Lajta menti csatában leszámolt (1246. jún. 15.). 1258-ban István ifjabb kir.-t állította Stíria élére. 1260-ban azonban a Babenberg-örökség miatt II. Ottokár cseh királlyal újra kitört a harc, a Morvamezőn (Kroissenbrunnál) a m. sereg vereséget szenvedett (1260. júl. 12.), a bécsi békében (1261. márc. 31.) ~nak le kellett mondania osztrák hódításairól, s unokáját, Kunigundát Ottokárhoz adta feleségül. Építkezései közül a Nyulak szigetén Margit leánya számára épített kolostor, a visegrádi lakótorony (ún. Salamon tornya) romokban fennmaradt, Buda erődítményvonalát a város alaprajza tartotta fenn. Életének utolsó szakaszát fiával, Istvánnal folytatott küzdelme töltötte ki. István 1262-i lázadása harc nélkül oldódott meg (István megkapta Erdélyt és a Tiszántúlt), az 1264 nyarán kitört harcban azonban serege Isaszegnél döntő vereséget szenvedett (1265. márc.), és kénytelen volt Istvánnal kibékülni. 1267-ben két fiával együtt fontos törvényt adott ki. Ebben a királyi servienseket már nemeseknek tekinti s előírta, hogy megyénként 2-3 nemesi küldöttnek kell eljönnie az évenkénti törvénynapra. Ebben az évben a királyi serviensek Esztergomnál már országos gyűlést is tartottak. ~ élete utolsó napjait leányánál, Margitnál töltve, a Nyulak szigetén (Margit-sziget) halt meg. Az esztergomi minoritáknál temették el. – Irod. Wertner Mór: IV. B. kir. története okirati kútfők nyomán (Temesvár, 1893); Lederer Emma: A tatárjárás Magyarországon és nemzetközi összefüggései (Századók, 1952). – Szi. Szigligeti Ede: IV. Béla (dráma, Pest, 1852); Makkai Sándor: Táltos-király (IV. Béla r., Bp., 1934); Kodolányi János: A vas fiai (r., Bp., 1936).

 

 

 
 

 

Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Október / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 86874
Hónap: 2778
Nap: 107